[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW
 

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az allergia rejtélye: tisztázni kellene a kulcsszereplő biológiai szerepét Illyés András 2009. szeptember 22., kedd, 14:00 Utolsó módosítás: 2009. szeptember 22., kedd, 13:45

Ma már talán mindenki számára ismert, hogy az allergiás megbetegedések gyakorisága drámai növekedésnek indult az utóbbi évtizedekben. Ez nemcsak az érintetteknek jelent személyes kellemetlenséget, hanem széleskörű és költséges egészségügyi probléma is egyben: a fejlett országok lakóinak jelenleg már csaknem a harmada allergiás valamire. A valóban hatékony és nem csak a tünetek enyhítésére szolgáló gyógyszeres terápiák kidolgozásának azonban az lenne az előfeltétele, hogy tisztázódjon végre az allergiára való érzékenység kialakulásában résztvevő kulcsszereplő, az immunglobulin E (IgE) valódi szerepe. Egy újfajta megközelítés szerint az allergia népbetegséggé válása mögött egyfajta evolúciós "hiba" húzódik meg, nevezetesen az, hogy az immunreakciókat mostanáig hatékonyan "kordában tartó" folyamatok egyre több esetben működnek hibásan.

A gyógyszerfejlesztéshez precíz alapkutatások kellenek
A Salzburg Egyetem molekuláris biológia tanszékének egyik munkatársa, Gernot Achatz szintén az allergiás folyamatok pontos menetét próbálja meg minél nagyobb alapossággal felderíteni: a kutató néhány napja Berlinben számolt be legújabb eredményeiről az európai immunológusok immár másodjára megrendezett kongresszusán (ECI 2009).

Az immunglobulin E (IgE) nevű fehérjéről köztudott, hogy a molekula az allergiás reakció kulcsszereplője (az allergiás reakció kialakulásáról tekintse meg animációnkat, az immunglobulinokról pedig keretes anyagunkban olvashat részletesebben). Achatz kutatásainak fő célja, hogy kiderüljön végre, mi is az IgE valódi biológiai szerepe abban, hogy valaki korábban nem volt allergiás, később azonban mégis azzá vált (ez az érzékenyítés, idegen szóval az allergiás szenzitizáció folyamata).

További fontos kérdés, hogy pontosan miként alakulhat ki az a kontrollhiány, amely miatt a szervezet túlzott mértékben kezd el reagálni olyan anyagokra, amelyek korábban semmiféle túlérzékenységi reakciót nem váltottak ki az adott egyénnél. Ilyenek például a különféle pollenek, amelyek tavasztól őszig keserítik meg az ezekre érzékennyé vált személyek életét, de ide tartoznak a poratkák ürülékében található fehérjék vagy a penészgombák spórái is; másoknál nem a belélegzett, hanem a táplálékkal bevitt fehérjék váltanak ki túlérzékenységi reakciót, így például előfordulhat tej- vagy tojásallergia, szója-, mogyoró- vagy akár borallergia is.
IgE: 160 millió éve csaknem változatlan szerkezet

Az IgE az immunglobulinok családjának egy evolúciósan "konzerválódott" formája. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztódási (szelekciós) folyamatok során - amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben hatnak a különféle molekulák szerkezetének változásaira - ez a fehérje csaknem változatlan formában maradt meg a kialakulása óta eltelt nagyjából 160 millió évben (más becslések szerint a molekula több mint 300 millió éve jelent meg). Az immunglobulinok úgynevezett antitestek, vagyis olyan ellenanyagok, amelyek az antigének (allergének) hatására képződnek a szervezetben.

Az antigének egyaránt lehetnek a testünkbe kívülről bekerülő baktériumok, gombák vagy vírusok, amelyek védekező reakciót váltanak ki - jogosan. Az allergia problémája éppen az, hogy olyan anyagok is kiváltják ezt a reakciót, amelyeknek egyébként nem kellene problémát okozniuk. Az immunológiai kutatások további fontos területét képezik az autoimmun betegségek, amikor a szervezet saját anyagai váltják ki a túlzott és nem kívánt immunreakciót.
Az immunreakcióknál is spórolni kellett az energiával

Bár az immunológusok már több évtizede kutatják az immunrendszer működésének molekuláris rejtélyeit, jelenleg azonban mégsem ismert pontosan, hogy az allergiával szembeni érzékenység kialakulásában mi is az IgE fehérjék legfontosabb szerepe. Feltételezhető, hogy az IgE az IgY fehérjét kódoló génjének megkettőződése (duplikációja) során alakult ki, amelynek során elkülönült egymástól az IgY korábbi, kétféle szerepe. Az IgY egyrészt az antigének antitestekkel való megjelölését végezte (erre azért van szükség, hogy az immunrendszer falósejtjei a szervezet egy adott pontján helyben felismerjék a bekebelezendő kórokozókat), másrészt felelős volt az egész szervezetet aktiváló immunreakció beindításáért is (ez utóbbit nevezzük anafilaktikus reakciónak, amely egyes esetekben akár halálos kimenetelű is lehet).

Az IgY imént említett kétféle feladatát a feltételezett génduplikációt követően az IgE és az IgG fehérjék kezdték ellátni: az IgG jelenleg az antigének antitestekkel való megjelöléséért felelős (helyi immunvédelem), az IgE pedig - némileg leegyszerűsítve - az egész szervezet védekezőmechanizmusát aktiváló anafilaktikus reakciókért. "A kétféle védekezési mód elkülönülése és az ezeket szabályozó kontrollfolyamatok kialakulása éppen azt tette lehetővé számunkra, hogy sokkal kifinomultabban, módszeresebben és minél kisebb energiabefektetéssel legyünk képesek védekezni a különféle kórokozók ellen, bármelyik fajta immunreakció lépjen is életbe" - véli Achatz.
Hogyan indul be egy allergiás reakció? 

Az immunglobulinok más családjaival összehasonlítva az IgE molekulák jóval kisebb koncentrációban vannak jelen a vérplazmában: míg a többi immunglobulin koncentrációja mikrogramm vagy milligramm/milliliteres értékkel jellemezhető, addig az IgE fehérjék plazmabeli értékei egészséges személyekben csak a nano- vagy mikrogrammos mennyiséget érik el milliliterenként.

Az IgE fehérjék legjellemzőbb előfordulási területei a test belső felületeit és a testüregeket határoló hámszövet (epitélium), valamint a levegővel érintkező belső testfelületeket, például a légutak hámját borító membrán (mukóza). Az IgE molekulák leginkább az itt előforduló eozinofil granulociták és hízósejtek jelfogó molekuláihoz (receptoraihoz) kötődnek, amelyek az immunreakció további végrehajtásában játszanak fontos szerepet (a vérben keringő eozinofil granulociták a fehérvérsejtek egyik csoportját alkotják, fő szerepük, hogy baktériumokat és más sejteket kebelezzenek be. A hízósejtek vagy masztociták a laza rostos kötőszövetekben előforduló sejtek, melyek a szervezet azonnali túlérzékenységi reakcióinak, vagyis a hirtelen allergiás rohamoknak a megindításában vesznek részt).

Ha az IgE az eozinofil granulociták vagy hízósejtek felszínéhez kötődik, felezési ideje (ami alatt a fehérje lebomlik) hetekkel vagy hónapokkal is megnőhet, ezzel szemben a vérben szabadon keringő IgE koncentrációja hat órán belül a felére csökkenhet. Az első esetben a hízósejtek közvetítésével - ezek választják ki magukból a hisztamin nevű anyagot - beindul az allergiás reakció. Ha túl sok IgE van jelen, akkor ez a reakció erős lesz, a legrosszabb esetben pedig anafilaktus sokk is kialakulhat. A második esetben viszont - ha nem nő meg túlzottan a plazmában keringő IgE mennyisége - allergiás reakció sem alakul ki.

A konferencián ismertetett elmélet szerint az allergiás betegségek épp azért váltak az utóbbi időben gyakoribbá, mert az IgE plazmabeli mennyiségét korlátok között tartó szabályozó folyamatok egyre több embernél működnek "hibásan".
Meghibásodott szabályozó folyamatok?

Az erős és a szervezet által nem kontrollálható védekező (allergiás) reakciók gyakoribbá válásáért Achatz azoknak a szabályozó folyamatoknak a "meghibásodását" okolja, amelyek egészen az utóbbi évtizedekig megfelelően működtek a legtöbb embernél (ezeket - más folyamatok mellett - az immunsejtek egy másik típusa, a B-sejtek végzik). Az IgE védekező reakcióinak kontrollhiánya az enyhe, de mégis kellemetlen helyi tünetektől (például a szénanátha által kiváltott panaszok) a komolyabb immunreakciókig, legrosszabb esetben az életveszélyes anafilaktikus sokkig terjedhetnek. Éppen ezért jelenthet problémát, ha az IgE túl magas koncentrációban van jelen a vérplazmában: Achatz szerint az allergiás reakciókat - és az allergiás megbetegedések jelenlegi terjedését - akár úgy is felfoghatjuk, mint azoknak a szabályozó folyamatoknak a meghibásodását, amelyek a legtöbbünknél szigorú határok között tartották az IgE plazmabeli mennyiségét - olvasható a ScienceDaily beszámolójában

A lényeg mindenesetre az marad - függetlenül attól, hogy ez a feltevés helyes-e vagy sem -, hogy csak az IgE szenzitizációban betöltött szerepének és az IgE működésének szabályozását végző kontrollfolyamatok pontosabb megértése vezethet el minket a hatékony allergiaellenes gyógyszerek jövőbeli kifejlesztéséhez.

[origo] egészség

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

Még több hír>>


Tisztelt Látogatónk!

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

- A szerkesztők

Felhasználónév:

Jelszó:

Elfelejtette jelszavát?  |  Regisztráció

24 ÓRA HÍREI



AJÁNLÓ

Géndiagnosztika Géndiagnosztika Korszerű kockázatelemzés a magzati rendellenességek szűrésére.
Vastagbélrák, végbélrák Vastagbélrák Minden fontos információ a vastagbélrákról egy helyen.
Korszerű rákdiagnosztika A legkorszerűbb onkológiai diagnosztikai eljárások ismertetése

AJÁNLÓ



PARTNEREK

MTI AFP

SZAKMAI PARTNEREK

Medical Tribune Magyar Orvosi Kamara