[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW
 

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Robot-asszisztált terápia segíthet a jövőben a mozgásfogyatékos gyermekeken Illyés András 2009. augusztus 27., csütörtök, 13:30 Utolsó módosítás: 2009. augusztus 27., csütörtök, 13:10
A legújabb fejlemények a betegség megelőzésében és kezelésében


Robot-asszisztált terápia gyermekeknél (Fotó: MIT)
 

Ajánló

Betegségek A-Z

A Northwestern Egyetem kutatói nemrég két olyan vegyület előállításáról számoltak be az Annals of Neurology című folyóiratban, amelyek talán esélyt adhatnának a cerebrális parézis hatékony megelőzésére. A két, mesterségesen létrehozott anyag hatásait egyelőre csak a betegség állatmodelljén tesztelték, az átütő siker miatt azonban reménykednek benne a kutatók, hogy egyszer mindez - megelőző jelleggel - azoknál a kismamáknál is alkalmazható lesz, akik fokozottabb eséllyel szülhetnek beteg gyermeket.

Az eredmények azért igen jelentősek, mert korábban még sosem sikerült olyan vegyületet létrehozni, amely szelektíven gátolná az agyban nitrogén-oxidot előállító enzimeket. Ebből háromféle is létezik: az egyik enzim magában az idegsejtekben állít elő nitrogén-oxidot, míg a másik kettő a vérnyomás szabályozásáért felelős endoteliális sejtekben, illetve az immunrendszer részeiként funkcionáló makrofág-sejtekben termeli ezt a vegyületet. A nitrogén-oxid csökkentésére azért van szükség, mert ha a vegyület túl nagy mennyiségben van jelen az idegsejtek között, az károsíthatja az idegszövetet: a nitrogén-oxid túlzott jelenléte az eddigi ismeretek alapján a cerebrális parézis kialakulásában is szerepet játszhat. (A nitrogén-oxid alacsonyabb koncentrációban idegi ingerületátvivő-anyagként, vagyis neurotranszmitterként viselkedik: mivel ebben a minőségében közvetítő szerepet játszik az idegsejtek között, szükség van rá a normális idegi működés kialakításához.)

A korábbi kutatások során az jelentette a fő problémát, hogy nem sikerült olyan vegyületet kifejleszteni, amely szelektíven, vagyis kizárólag az idegsejtek belsejében képződő nitrogén-oxid termelését gátolta volna az itt található enzim blokkolásán keresztül. Ha viszont a másik két említett enzim is gátlódik, az nem felel meg egy hatékony gyógyszer követelményeinek, hiszen emiatt megváltozna az endoteliális sejtek működése (nőne a vérnyomás), és a makrofág sejteké is (romlana a fertőzések ellen védő immunrendszer teljesítménye).

"Kiemelkedő eredményekről van szó, hiszen a vegyülettel kezelt, beteg állatoknál jelentős arányban sikerült megakadályoznunk a betegség kialakulását" - mondta Richard B. Silverman, a cikk vezető szerzője. A cerebrál parézist magzati oxigénhiány (hipoxia) révén idézték elő, mivel ez növeli az agy nitrogén-oxid szintjét és a cerebrális parézishez hasonló tüneteket vált ki az újszülött állatokban. A kétféle vegyületet az oxigénhiányos állapot kiváltása előtt adták a vemhes állatoknak: a 185, előzetesen összegyűjtött mesterséges anyagból kiválasztott két vegyület egyike a kezelt állatok 83%-ánál, a másik pedig a kezelt állatok 69%-ánál előzte meg a betegség kialakulását. Nem voltak mérgezéses tünetek sem, az állatok vérnyomása és az immunrendszer működése pedig szintén megfelelőnek bizonyult - olvasható az EurekAlert beszámolójában.

"Sajnos, mint az más pre-klinikai kutatásánál is gyakran előfordul, az embereken alkalmazható gyógyszerektől még nagyon messze vagyunk. A klinikai vizsgálatok még sok időt és energiát igényelnek, így a cerebrális parézis gyógyszerekkel történő megelőzése egyelőre nem olyan lehetőség, amely a közeljövőben valósulna meg. A szelektív enzimgátló anyagok sikeres előállítása azonban még így is igen örvendetes fejlemény" - összegezte Silverman.

Kezelési lehetőség az agy elektromos ingerlésével

Szerencsére akadnak olyan új tudományos fejlemények is, amelyek már a közeljövőben is segíthetnének a beteg gyermekek és a felnőttek egy részének. Ilyen például az agy elektromos ingerlése, az úgynevezett mély agyi stimuláció (Deep Brain Stimulation; DBS), amelyet a Dr. Marie Vidailhet (Salpetriere Kórház, Párizs) és munkatársai próbáltak ki a cerebrális parézis egyik altípusában, a disztóniás choreoathetózisos CP-ben szenvedő kisebb betegcsoporton (13 páciens). A CP ezen altípusára a mozgási rendellenességek disztóniás formája jellemző. (A disztónia összefoglaló név, amely alatt a kóros izomösszehúzódások által kiváltott kóros test- és végtagtartással, illetve akaratlan mozgásokkal járó állapotokat értünk, a choreoathetosis pedig az elsősorban a végtagokon jelentkező gyors, "durva", hirtelen akaratlan mozgásokat jelenti.)

A CP említett altípusára jelenleg nem létezik eredményes kezelési módszer, de a Lancet Neurology című orvosi folyóiratban bemutatott tanulmány szerint erre mégis van esély az agyba ültetett elektródák segítségével (legalábbis a betegek egy részénél).

A javulás mértékének megítélése a Burke-Fahn-Marsden pontozó skála alkalmazásával történt: azt követően, hogy a betegek agyának globus pallidus internus (Gpi) nevű területét ingerelték az elektródákkal egy éven keresztül, a legtöbb páciensnél jól érzékelhető javulást lehetett tapasztalni a nyak, a törzs, illetve a végtagok mozgásában (motoros funkciók). Számszerűen mindez átlagosan 24,4%-os javulást jelentett a Burke-Fahn-Marsden skála mérőszámaival kifejezve. (Megjegyzendő, hogy a 13-ból nyolc betegnél ez az érték 21 és 55% között ingadozott, két betegnél viszont csak csekély javulás volt, háromnál pedig semennyi.)

A tanulmány egyik hátránya, hogy csak kisszámú beteget vontak be a vizsgálatokba, így ebben az esetben is további kutatásokra lesz szükség annak kiderítésére, hogy valóban alkalmazható kezelési módról van-e szó.

Robotokkal is segíthető a cerebrál paretikus gyermekek mozgásrehabilitációja

Az amerikai Massachussets Institute of Technology kutatói szintén egy érdekes és újfajta rehabilitációs módszerről számoltak be a közelmúltban. Az intézet által kiadott sajtóközleményben olvasható információk szerint a CP-ben szenvedő gyermekeknél is hatékonyan alkalmazható irányt jelent az a robotok segítségével végzett terápiás eljárás, amelyet a MIT szakemberei eredetileg stroke betegek utólagos kezelésére dolgoztak ki.

Hermano Igo Krebs és munkatársai a stroke mellett - amely a legnagyobb számban okoz utólagosan fellépő mozgáskoordinációs zavarokat - már a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór és a gerincvelőt érintő sérülések kezelésében is kipróbálták a robot-asszisztált mozgásjavító kezelést, legújabban pedig a cerebrál paretikus gyermekeknek szeretnének segíteni vele. Jelenleg a váll és a könyök, a csukló és a boka precízebb mozgatását segítő robotok állnak a szakemberek rendelkezésére, amelyekkel az elmúlt tizenöt évben több mint 400 stroke betegen végeztek klinikai vizsgálatokat, a kutatók tehát már bőséges tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen.

A robotszerkezetek mindegyike ugyanazzal a módszerrel próbál segíteni: a páciensek a roboton található fogantyút fogják meg, amely mozgásával segíti a beteget abban, hogy végtagját a helyes irányba mozgassa. A művelet során a páciensnek egy számítógépes képernyőn megjelenített mozgássorozatot kell elvégeznie, és amennyiben nem a jó irányba mozgatja kezét vagy lábát, a robot egy finom mozdulattal a jó irányba tolja a végtagot.

A terápia arra a megfigyelésre épít, hogy a mozgató idegsejtek közötti kapcsolatok részben újjáépíthetők akkor, ha a beteg rendszeresen elvégzi ezeket a feladatokat. A cerebrális parézis esetében - gyermekeknél - további előny, hogy fiatalabb korban az agy még plasztikusabb és könnyebben formálható, így arra is nagyobb esély van, hogy a megfelelően koordinált mozgásokhoz szükséges idegi kapcsolatok valóban újjáépüljenek a neuronok közötti új szinapszisok megjelenésével. Mindehhez természetesen a beteg aktív közreműködésére van szükség, ahogy azt a stroke-betegeken végzett klinikai vizsgálatok során már igazolták.

A MIT kutatói eddig összesen 36 gyermekkel végeztek a robot-asszisztál terápiát hasznosító kisebb, egyelőre csak előzetesnek tekinthető klinikai tanulmányokat (úgynevezett pilot study). Ezek a tanulmányok azt mutatták, hogy a gyermekek ügyesebbé váltak a tárgyak megfogásában és mozgatásában, vagyis kevesebb koordinálatlan, remegő mozgást végeztek és gyorsabban is véghezvitték a feladatokat, mint korábban. A MIT kutatócsoportja az első, amelyik CP-ben szenvedő gyermekeken is kipróbálta ezeket a robotokat.



A fenti képernyőre kattintva Ön is megtekintheti a stroke és a cerebrális parézis robot-asszisztált kezelését bemutató, angol nyelvű videót! (Forrás: MIT)
 
Cikkünk részben a Mayo Clinic tájékoztató anyagának felhasználásával készült.

[origo] egészség

  1. Évente kétszáz mozgásfogyatékos magyar baba
  2. Jelenleg nem létezik terhesség alatti szűrővizsgálat
  3. A legújabb fejlemények a betegség megelőzésében és kezelésében
Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

Még több hír>>


Tisztelt Látogatónk!

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

- A szerkesztők

Felhasználónév:

Jelszó:

Elfelejtette jelszavát?  |  Regisztráció

24 ÓRA HÍREI



AJÁNLÓ

Géndiagnosztika Géndiagnosztika Korszerű kockázatelemzés a magzati rendellenességek szűrésére.
Vastagbélrák, végbélrák Vastagbélrák Minden fontos információ a vastagbélrákról egy helyen.
Korszerű rákdiagnosztika A legkorszerűbb onkológiai diagnosztikai eljárások ismertetése

AJÁNLÓ



PARTNEREK

MTI AFP

SZAKMAI PARTNEREK

Medical Tribune Magyar Orvosi Kamara